“A megütés pillanatában hallott hangot, amit a harangnyelv fémes ütközése okoz az ütőgyűrűn, ütéshangnak nevezzük. Lord Rayleigh 1890-94-ben az angliai Terling harangjait tanulmányozta, és azt a meglepő tényt állapította meg, hogy e harangok ütéshangja nem azonos a harangok alaphangjával, a zúgóhanggal, sőt ez a hang a legtöbb esetben képzelt, az agy szüleménye, mivel nincs benne a harangok részhangtartományában. Elnevezte az ütéshangot reziduum (avagy maradék) hangnak, mivel bizonyos rezgések eredményeként jön létre, de nem azonos a legmélyebb rezgési módus frekvenciájával. (Tisztán virtuálisnak akkor mondunk egy hangszerhanghoz társított megszólalási hangmagasságot, ha az nincs benne a részhangsorban.)
És itt szeretném a kedves Olvasó figyelmét felhívni egy fontos pszichoakusztikai jelenségre: a zenét (is) jobbára csak képzeljük. A filozófusok már régóta feszegetik a világ megismerhetőségének, megtapasztalásának korlátos voltát. A harang hangja megerősítő példa minderre. A virtuális alaphang létrejöttének az a magyarázata, hogy az emberi agy hangmintákkal dolgozik. Folyamatosan összehasonlít, elemez és esetenként torzít, hogy valamiféle működő szabályosságot találjon a környezet hangjaiban, mivel sok tárolt mintánk valamiféle elemezhető, szabályos szerkezetet mutat. (Talán éppen az emberi hang miatt.) Akusztikai világunk is antropomorf! A hallott hangból az agyunk egész szám frekvenciaarányú részhangokat csoportosít össze. Ha pl. 2:3:4:5 vagy 3:4:5 arányú részhangok szerepelnek sok más szabálytalannak tekintett rezgés mellett, akkor egy képzeletbeli 1 (egységnyi) rezgésszám arányú lesz az alaphang, a visszaénekelt hangmagasság. ”
részlet PAP JÁNOS: Vivos voco... A harangokról c. írásából
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.