Frissült a zp.hu videogalériája az Illuzio Zöldfülös fellépésével .
Aki nem volt jelen szept. 5-én az most pótolhatja a monitor előtt, akinek ez nem elég, az szept. 27-én a Könyvtárklubban.
2008.09.21. 09:56 zoldfulu
video.zp.hu
Szólj hozzá!
2008.09.08. 11:48 zoldfulu
ZP ZP ZP
Kedves Illuzionisták!
A Zöld Pardon Zöld Fül tehetségkutatóján a 3. HELYEZÉST ÉRTÜK EL!!
Köszönjük mindenkinek, aki szavazott, aki eljött és buzdított minket és a zsűrit!
Köszönjük a Zöld Pardon stábjának a lehetőséget, a kiváló szervezést, a nagyszerű nyereményeket!
Következő koncert szeptember 13-án a Zöld Pardonban, a Kaukázus előtt!
Szólj hozzá! · 3 trackback
2008.09.03. 13:05 zoldfulu
Narancssárga riasztás
Az Illuzio szakszolgálat narancssárga riasztást ad ki 2008. szept. 5-re a budapesti Zöld Pardon és 300m-es körzetére délután 17.00 órától 23.00 óráig. A riasztás ideje alatt a narancssárga védőruházat viselése kötelező.
Érvényes: visszavonásig
Bp. 2008.09.03. 13.00
a Szakszolgálat vezetői
Szólj hozzá!
2008.09.01. 13:53 zoldfulu
Hermann-rács
Ennél az ábránál azt is látni ami nincs is ott! A fehér vonalak keresztezõdésénél kicsi szürkéskék köröket. Ha erõsebben nézzük az ábrát, el is tûnnek. Az egyik legismertebb optikai csalódás ami a retina laterális gátlásán alapul. A fehér csíkok keresztezõdésében sötétebb folt látszik. Nagyobb a hatás, ha a fekete háttérre nézünk, nem pedig a közvetlen keresztezõdésekre.
Szólj hozzá!
2008.09.01. 12:44 zoldfulu
A harangok hangja és a képzelet
“A megütés pillanatában hallott hangot, amit a harangnyelv fémes ütközése okoz az ütőgyűrűn, ütéshangnak nevezzük. Lord Rayleigh 1890-94-ben az angliai Terling harangjait tanulmányozta, és azt a meglepő tényt állapította meg, hogy e harangok ütéshangja nem azonos a harangok alaphangjával, a zúgóhanggal, sőt ez a hang a legtöbb esetben képzelt, az agy szüleménye, mivel nincs benne a harangok részhangtartományában. Elnevezte az ütéshangot reziduum (avagy maradék) hangnak, mivel bizonyos rezgések eredményeként jön létre, de nem azonos a legmélyebb rezgési módus frekvenciájával. (Tisztán virtuálisnak akkor mondunk egy hangszerhanghoz társított megszólalási hangmagasságot, ha az nincs benne a részhangsorban.)
És itt szeretném a kedves Olvasó figyelmét felhívni egy fontos pszichoakusztikai jelenségre: a zenét (is) jobbára csak képzeljük. A filozófusok már régóta feszegetik a világ megismerhetőségének, megtapasztalásának korlátos voltát. A harang hangja megerősítő példa minderre. A virtuális alaphang létrejöttének az a magyarázata, hogy az emberi agy hangmintákkal dolgozik. Folyamatosan összehasonlít, elemez és esetenként torzít, hogy valamiféle működő szabályosságot találjon a környezet hangjaiban, mivel sok tárolt mintánk valamiféle elemezhető, szabályos szerkezetet mutat. (Talán éppen az emberi hang miatt.) Akusztikai világunk is antropomorf! A hallott hangból az agyunk egész szám frekvenciaarányú részhangokat csoportosít össze. Ha pl. 2:3:4:5 vagy 3:4:5 arányú részhangok szerepelnek sok más szabálytalannak tekintett rezgés mellett, akkor egy képzeletbeli 1 (egységnyi) rezgésszám arányú lesz az alaphang, a visszaénekelt hangmagasság. ”
részlet PAP JÁNOS: Vivos voco... A harangokról c. írásából
Szólj hozzá!
2008.08.30. 15:51 zoldfulu
illuzio?
illúzió: fn 1. Lélt. Érzékcsalódás. 2. vál Alaptalan remény. 3. Valóságnak tetsző látszat.
(Magyar Értelmező Kéziszótár, Akademiai Kiadó, Bp. 1992)
illúzió: <lat.>: 1. a valóság helytelen értelmezése, hamis látszaton v. önámításon alapuló érzéki csalódás v. alaptalan remény - 2. (orvost) az →érzékcsalódásnak az a fajtája, amikor - a →hallucinációtól eltérően - az érzékszerveket külső ingerek is érik.
(Új Magyar Lexikon, Akademiai Kiadó, Bp. 1960)
illúzió (lat.) a. m. csalódás; erkölcsi értelemben ha valamit, ami nem értékes, értékesnek tartunk. Az esztétikában a művészet külső véghatása. Miután a művészet vagy a természetet akarja utánozni, vagy egy új világot természetszerűen alkotni, mind a két esetben oda kell hatnia, hogy vagy az utánzást teljesen mint eredetit, vagy az újat mint teljesen lehetőt élvezhessük. Mind a két esetben egy másik, vagy egy új világba kell magunkat beleélnünk és magunkat és való világunkat elfelejtenünk. Ez az önkivület, ez a magunkról való megfeledkezés, ez az odaadás az uj eszme- v. tárgyvilágba képezi az I.-t. A művet tökéletesnek mondjuk, ha I.-ba ejt. Ez természetesen csak külső mérték, mely a mű valódi becsére nézve nem határoz.